This is a preview of subscription content, log in via an institution to check access.
Literatur
M. H. Abrams,The Mirror and the Lamp: Romantic Theory and the Critical Tradition (London-Oxford-New York: Oxford University Press, 1971), pp. 3–29.
David Lodge, “M. H. Abrams”, in20th Century Literary Criticism (London: Longman, 1972), p. 1.
Lóránt Czigány,The Oxford History of Hungarian Literature from the Earliest Times to the Present (Oxford University Press, 1984), pp. 23–24.
Ibid., Lóránt Czigány,The Oxford History of Hungarian Literature from the Earliest Times to the Present (Oxford University Press, 1984), p. 35.
Ferenc Kölcsey, “Emlékbeszéd Kazinczy Ferenc felett”, (In memoriam Ferenc Kazinczy), inKölcsey Ferenc összes művei (The Complete Works of F. K.) (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1960), Vol. I, p. 717.
Zsigmond Kemény, “Még egy szó a forradalom után” (Another Word after the Revolution), in Kemény,Változatok a történelemre, ed. Gyula Tóth (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1982), pp. 396–397.
Pál Gyulai, “Vörösmarty életrajza” (Vörösmarty: A Biography), inGyulai Pál válogatott művei (The Selected Works of P. Gy.) ed. István Hermann (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1956), Vol. II. pp. 322–323.
Czigány,The Oxford History of Hungarian Literature from the Earliest Times to the Present (Oxford University Press, 1984) p. 123.
József Eötvös, “Hugo Victor mint drámai költő,” (Victor Hugo as dramatic poet), inKultúra és nevelés, ed. Márta Mezei (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1976), pp. 45–47.
József Eötvös,A falu jegyzője (The Village Notary) (Pest: Hartleben, 1845), Chapter XX.
József Eötvös,Magyarország 1514-ben (Hungary in 1514) (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1952), Vol. 1., p. 3.
Budapesti Híradó, June 8, 1845.
Ferenc Toldy,A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől a jelenkorig rövid előadásban (A Short History of Hungarian Literature from the Earliest Times to the Present Day) 3rd, rev. ed. (Pest, 1872–73), Vol. II, pp. 186–187.
Imre Henszlmann, “Párhuzam az ó- és újkori művészeti nézetek és nevelések közt, különös tekintettel a művészeti fejlődésre Magyarországon (A Parallel between the Ancient and Modern Views on Art and Education with a Special Emphasis on Artistic Development in Hungary), inIrányok. Romantika, népiesség, pozitivizmus (Trends: Romanticism, Populism, Positivism), ed. I. Fenyő, G. B. Németh, I. Sőtér (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1981), Vol. I, p. 277.
Imre Henszlmann, “Shakespeare Othellója, a Nemzeti Színház közönsége és az Athenaeum színikritikája” (Shakespeare's Othello, the Audience of the National Theatre and the Drama Criticism of Athenaeum), in pp. 260 and 264.
Cf. the periodicalsIrodalmi Őr, August 1, 1846;Magyar Szépirodalmi Szemle, 1847.
János Arany, “Anya és gyermeke” (Mother and Child), inArany János Összes Művei (The Complete Works of J. A.), Vol. XI., ed. G. Béla Németh (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1968), pp. 31–39.
Gyula Reviczky, “Tolsztoj főműve” (Tolstoy's Chief Work), inIrányok. Romantika, népiesség, pozitivizmus, Vol. II pp. 139–149.
Jenő Péterfy, “Báró Eötvös József mint regényíró” (Baron J. E. as Novelist), inPéterfy Jenő válogatott művei (The Selected Works of J. P.), ed. I. Sőtér (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983), pp. 535–546.
Frigyes Riedl,Arany János, 5th ed. (Budapest, 1957), p. 36.
G. F. Cushing: “Problems of Hungarian Literary Criticism,”Slavonic and East European Review, June 1962, p. 341.
Lóránt Czigány,The Oxford History of Hungarian Literature from the Earliest Times to the Present (Oxford University Press, 1984), pp. 5., 180–181., 393.
András Veres: “Irodalom, politika, társadalmi igények” (Literature, Politics and Social Expectations),Literatura, 1979, pp. 25–27.
Rights and permissions
About this article
Cite this article
Dávidházi, P. Mimetic orientation in 19th century Hungarian criticism. Neohelicon 15, 175–190 (1988). https://doi.org/10.1007/BF02129082
Published:
Issue Date:
DOI: https://doi.org/10.1007/BF02129082