Rusty Hungary: New Insights in Brownfield Research

Éva Dannert; Gábor Pirisi

doi:10.1515/esrp-2017-0001

Authors

Éva Dannert University of Pécs, Faculty of Sciences, Institute of Geography, Department of Human Geography and Urban Studies, 7624 Pécs, Ifjúság u. 6, Hungary
Gábor Pirisi University of Pécs, Faculty of Sciences, Institute of Geography, Department of Human Geography and Urban Studies, 7624 Pécs, Ifjúság u. 6, Hungary

DOI:

https://doi.org/10.1515/esrp-2017-0001

Keywords:

brownfield regeneration, Hungary, real extent, second generation brownfields

Abstract

Spatial development and planning in Hungary bear the marks of the post-socialist transformation. This is also observed in the handling of brownfields which, in the wake of political changes, increased in large numbers. In recent years a lot has happened, but we still know far too little about these areas. The paper focuses on the assessment of the extent of brownfields, their properties and regeneration in Hungary. The survey was based on collection of existing and accessible data at national and regional level, complemented by two personal databases. The study extends beyond the spatial dimension of brownfield sites. The results also emphasize further contexts of brownfield management that are not easily perceptible.

Downloads

Download data is not yet available.

References

BARTA, Gy. (2002a), Gazdasági átalakulás Budapest barnaövezetében, Budapest: HAS Centre for Economic and Regional Studies.
Google Scholar

BARTA, Gy. (2002b), A magyar ipar területi folyamatai, 1945–2000, Budapest–Pécs: Dialóg Campus.
Google Scholar

BARTA, Gy. (ed.) (2004), A budapesti barnaövezet megújulási esélyei, Budapest: HAS Centre for Social Sciences.
Google Scholar

BARTA, Gy., BELUSZKY, P., CZIRFUSZ, M., GYŐRI, R., KUKELY, Gy. (2006), ‘Rehabilitating the Brownfield Zones of Budapest’, Discussion Papers, 51, Pécs: HAS Centre for Regional Studies, http://w3.dti.rkk.hu/kiadv/discussion/discussion51.pdf (5.05.2016).
Google Scholar

BERKI, M. (2014), ‘Az ipari területektől a barnamezőkig: A fordista termelés válsága és a dezindusztrializáció folyamata Nyugaton és Keleten’, [in:] BERKI, M. and HALÁSZ, L. (eds.), A társadalom terei, a tér társadalma: megújulás és fenntarthatóság a város- és térségfejlesztésben, Tanulmánykötet Szirmai Viktória születésnapjára, Budapest: Art Webber Studio Kft., pp. 245–263.
Google Scholar

CES (2004), Database of Hungarian Brownfield Sites, http://www.ktk-ces.hu/brownfield_database_start.html (12.02.2016).
Google Scholar

CSAPÓ, J. and PINTÉR, R. (2015), ‘Adalékok vidéki településeink barnamezős területeinek turisztikai funkcióváltása kapcsán’, Településföldrajzi Tanulmányok, 4 (1), pp. 5–16.
Google Scholar

DOBÁK, J. (2013), ‘A diósgyőri kohászat barnamezős területének fejlesztési lehetőségei’, Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 10 (1), pp. 37–48.
Google Scholar

GYŐRI, R. (2006), Zöldmezős és barnamezős beruházások a magyar nagyvárosokban, Pécs: HAS Centre for Economic and Regional Studies.
Google Scholar

HEGYI-KÉRI, Á. (2014), ‘A barnamezők jelenlétének munkaerőpiaci hatása’, Gazdaság és Társadalom, 6 (3), pp. 60–71.
Google Scholar

HORVÁTH, G., SZABÓ, I., SZACSURI, G. (2002), A barnamezők kérdéskörének, jogi gazdasági és környezetvédelmi vizsgálata, különös tekintettel a Borsod megyei régióra, Budapest: EMLA Foundation, http://alapitvany.emla.hu/sites/default/files/01-02barnamezö.pdf (21.03.2016).
Google Scholar

HŐNYI, P. (2006), ‘Barnaövek és városi területek rehabilitációja’, Kapos: ITK Kht., http://www.terport.hu/webfm_send/655 (14.12.2015)
Google Scholar

JANKÓ, F. and BERTALAN, L. (2009), ‘Egy sosemvolt iparváros ipari öröksége: barnamezők Sopronban’, Tér és Társadalom, 23 (4), pp. 103–116.
Google Scholar

KÁDÁR, K. and KOZMA, G. (2011), ‘Az egykori szovjet katonai területek funkcióváltása Debrecenben’, Tér és Társadalom, 25 (2), pp. 164–179.
Google Scholar

KISS, É. (2009), ‘Budapest ipari területei az utóbbi évtizedben’, Tér és Társadalom, 23 (2), pp. 69–85.
Google Scholar

KISS, É. (2010), Területi szerkezetváltás a magyar iparban 1989 után, Budapest–Pécs: Dialóg Campus, pp. 147–215.
Google Scholar

KUKELY, Gy., BARTA, Gy., BELUSZKY, P., GYŐRI, R. (2006), ‘Barnamezős területek rehabilitációja Budapesten’, Tér és Társadalom, 20 (1), pp. 57–71, http://geogr.elte.hu/TGF/TGF_Cikkek/kukely.pdf
Google Scholar

MOHOS, M. and GARDA, V. (2009), ‘Funkcióváltás Nagykanizsán a 21. században’, [in:] KOCSIS, Zs. (ed.), Közép- és nagyvárosok településföldrajza, Szombathely: Savaria University Press, pp. 282–291.
Google Scholar

MYRTTINEN, H. (2003), Base Conversion in Central and Eastern Euprope 1989–2003, Bonn: BICC, 30. https://www.bicc.de/uploads/tx_bicctools/paper30.pdf
Google Scholar

NAGY, Á. and TEŐKE, L. (2003), Az EU Strukturális Alapok keretében barnamezős rehabilitációra kiírandó pályázatok szakmai megalapozása, Budapest: VÀTI Kht.
Google Scholar

OROSZ, É. (2012), ‘A barnamező fogalmának változó értelmezése’, Tér és Társadalom, 26 (2), pp. 73–87.
Google Scholar

OROSZ, É. and PIRISI, G. (2014), ‘Weiße Flächen werden bunt. Stand und Probleme der Militärkonversion in Ungarn’, Europa Regional, 4 (12), pp. 183–199.
Google Scholar

PAPP, Gy., KŐRÖSI, V., GYÖNGYÖSSY, SZ., BÚZÁSNÉ JÓZSA, V., DERNEI, B. (2006), ‘Barnamezős területek az Észak-magyarországi régióban. Regiszter’, Észak-magyarországi tényképek, 1 (2), pp. 5–175.
Google Scholar

RONCZ, J. and TÓTHNÉ SZITA, K. (2012), ‘A barnamezők revitalizációjának tervezése életciklus elemzés segítségével’, Eco-Matrix, 1–2, pp. 13–36, http://www.academia.edu/12283867/A_barnamezők_revitalizációjának_tervezése_életciklus_elemzés_segítségével (7.06.2016)
Google Scholar

TFP (2014), ‘Barnamezős területek fejlesztése tematikus fejlesztési program’, http://budapest.hu/Documents/TFP/BarnamezősterületekfejlesztéseTematikusFejlesztésiProgram.pdf
Google Scholar

VARJÚ, V. (2008), ‘Barnamezős revitalizáció kultúrával’, [in:] PAP, N. (ed.), Kultúra – Területfejlesztés. Pécs – Európa Kulturális Fővárosa 2010-ben, Geographia Pannonica Nova 2, Pécs: Imedias Publisher, pp. 201–212.
Google Scholar