DOI: 10.21030/anyp.2022.1.10

H. Tomesz Tímea – Balázs László

Kommunikáció tudatosan. Emlékezés H. Varga Gyulára

Bevezetés

„Kommunikálni mindenki tud. De hatékonyan és eredményesen csak kevesek” – olvasható a Kommunikációs Nevelésért Egyesület honlapján (1). Az alapítónak, a 2021-ben elhunyt H. Varga Gyula nyelvésznek, főiskolai tanárnak a kommunikációs készségfejlesztés a szívügye volt, neve összeforrt a kommunikációoktatással. A kommunikációs készségfejlesztéshez szorosan kapcsolódó mentortanári szerep nem csupán a kommunikációtanár-jelöltekkel szemben támasztott elvárása volt (H. Varga 2017: 19). Ő maga is ekként vett részt a hallgatók és a kollégák életében is. Szigorú következetessége, mindig mindenre érdeklődő és mindenkire egyenként is nagyon figyelő személyisége támogató légkört biztosított a fejlődéshez.

 

 

1. kép

H. Varga Gyula

H. Varga Gyula pályája

Pályáját magyartanárként kezdte. Első, magyar–orosz szakos tanári diplomáját 1973-ban vette át az akkor még Ho Shi Minh Tanárképző Főiskolán, majd először oroszból, azután magyar nyelvből és irodalomból végezte el az egyetemi kiegészítőt. Hat középiskolai tanév után 1979-ben lett az egri főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének oktatója. Kutatói érdeklődését ekkor – az oktatott tárgyakhoz is kapcsolódva – az általános nyelvészeti, grammatikai és szemantikai témák határozták meg. 1985-ben dr. univ. fokozatot szerzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, majd 1994-ben a nyelvtudomány kandidátusa lett.

A tudományos munka mellett a nyelvi ismeretterjesztés is meghatározó jelentőségű volt életművében. 1979-től tagja lett a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, 1986-tól pedig a TIT anyanyelvi szakosztályának Heves megyei elnökeként dolgozott. Több mint száz előadást tartott a magyar nyelv hetén, több ízben kapcsolódott be tevékenyen a programsorozat megszervezésébe is. Az országos megnyitó rendezési jogát kétszer is Heves megye nyerte el, először 1989 áprilisában, majd pedig 2006 májusában, amikor 40. alkalommal került sor a magyar nyelv hetének megtartására. Az 50., jubileumi megnyitó szervezésében ugyancsak tevékeny részt vállalt. 2019 februárjában alapította meg az Egri Nyelvművelők Körét, amelynek elsődleges célja az volt, hogy újjáélessze Egerben a magyar nyelv hetét. A ’90-es évekig Egerben gazdag program erősítette az anyanyelvi ismeretterjesztést, később egyre csökkent a jelentősége, majd szinte teljesen megszűnt. Szerette volna, hogy a magyar nyelv használatával kapcsolatos kérdések, aktualitások újra a figyelem középpontjába kerüljenek. Az indulás viszonylag szerényre sikerült, a megyében mintegy 10-15 rendezvény kapcsolódott a körhöz, azután ahogyan bővült a tagok száma, úgy lett egyre tevékenyebb a szervezet is. Számos oktatási és művelődési intézmény bekapcsolódott az anyanyelvi ismeretterjesztésnek ebbe a fórumába.

H. Varga Gyula a Heves Megyei Hírlap nyelvművelő rovatának is a gondozója volt, de szívesen beszélt nyelvhasználati témákról ismeretterjesztő céllal hétről hétre a Szent István Rádió Könyvjelző műsorában is. Ilyen irányú tevékenységét 2017-ben Lőrincze-díjjal ismerték el.

A kommunikációs kompetencia fejlesztése

A kommunikációtudomány, később pedig a kommunikációs készség fejlesztése a ’90-es évektől kezdve került a Tanár úr figyelmének és kutatásának a fókuszába. 1994-ben a Líceum Kiadónál jelent meg Nyelv és kommunikáció című felsőoktatási tankönyve, ’96-ban újabb oktatási segédanyagot jelentetett meg Az írásos kommunikáció címmel (H. Varga 1994, 1996), valamint egy szaktanulmányt a tanári beszéd kommunikációs közegéről.

 

 

2. kép

A kommunikáció oktatása című könyvsorozat

 

A kommunikáció főiskolai szak tantervének, valamint az intézményi kommunikáció felsőfokú szakképzési tantervének a kidolgozása is a nevéhez köthető. 2005-től a kommunikáció és médiatudomány alapszak, valamint a szabad bölcsészet BA kommunikáció- és médiatudomány szakirányának szakfelelőse volt. Kidolgozta és szakfelelősként gondozta a kommunikációtanár mesterszak tantervét, amely az országban egyedüliként működött a gondozásában. A mára már több mint 70 tagot számláló Kommunikációs Nevelésért Egyesület létrejötte szorosan összeforrott a kommunikációtanári szak akkreditálásával, hiszen a kommunikáció tantárgy oktatására felkészítő, újonnan indult szaknak korábban még nem voltak kiforrott oktatásmódszertani eljárásai, nem készültek el a hallgatókat és az oktatókat egyaránt segítő módszertani segédletek. Az egyesületi, illetve a kutatócsoportokban folyó munka célja olyan kutatások szervezése és irányítása, amelyek a fiatal korosztály kommunikációs kultúráját, kommunikációs kompetenciáját hivatottak fejleszteni. H. Varga Gyula az egyesület elnökeként, a kutatócsoportok vezetőjeként fontosnak tartotta, hogy a kutatómunka ne szakadjon el a közoktatási gyakorlattól, ezért mindvégig szorgalmazta a kommunikációs készség fejlesztése módszertanának a tökéletesítését, valamint azt, hogy az évente megrendezett – Tudatosság a kommunikációban – konferencia (idén már a tizenötödik) a találkozás és az eszmecsere lehetőségét is kínálja az oktatás legkülönbözőbb területein dolgozóknak. A konferenciához kapcsolódó könyvsorozat, A kommunikáció oktatása sorozatszerkesztőjeként összehangolta a tudományos elméleti, módszertani írásokat, amelyeket a közoktatás gyakorló pedagógusai is szívesen fogadtak. Végig kereste a lehetőségét annak, hogy a missziójának tekintett kommunikációs nevelésnek hogyan lehetne határozottabb kereteket kivívni a közoktatásban. A kötetek tematikáiban következetesen kihasználta a köz- és a felsőoktatás szinergiáját. Mi sem szemlélteti ezt jobban, mint Raátz Judit a könyvsorozatról írt ismertetésének záró gondolata: „Ajánlani tudom a kutatóknak, az egyetemi és a főiskolai hallgatóknak, de legfőképpen azoknak a tanároknak, akik fontosnak tartják a kommunikációs kompetencia fejlesztését és a módszertani megújulást” (Raátz 2014).

H. Varga Gyula személyes küldetésének tekintette a hallgatók és az oktatók megfelelő felkészítését, és ennek megfelelően motiválta közvetlen környezetét a képzésbe való bekapcsolódásra, tanulmányok, tananyagok, könyvek elkészítésére. Ösztökélésének és támogató jelenlétének köszönhetően készült el a kommunikációtanári képzésben megjelenő két tantárgy tartalmi elemeit összefoglaló tankönyv, A kommunikációs gyakorlatok vezetésének módszerei (2013), és indult útjára a Kommunikációs Nevelésért Egyesület által gondozott – fentebb már említett – könyvsorozat (A kommunikáció oktatása), amely idén már a 14. kötetét jelenteti meg.

A Tanár úr pedagógiai oktatómunkáját a türelem, az alázat, a módszertani alaposság és a következetes szigor jellemezte. Maximalizmusa, hosszúra nyúló vizsgáztatásai legendásak voltak a tanítványok körében. Hallgatóival szemben mindig nyitottan, támogatóan viselkedett. Diákköri dolgozatok, számos szakdolgozat, valamint doktori értekezés is született a vezetésével. 1998 és 2010 között a besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Filológiai Karának Hungarisztika Tanszékén (Univerzita Mateja Bela, Banská Bystrica) is oktatott.

2006-tól a Miskolci Akadémiai Bizottság kommunikációtudományi munkabizottságának az elnöke, 2008-tól a Magyar Szemiotikai Társaság kommunikációs szekciójának az elnöke volt, továbbá tagja a Szlovákiai Magyar Professzorok Klubjának. Konferenciasorozatok, műhelytanácskozások (Sajtónyelv – médianyelv, Tudatosság a kommunikációban, Szemiotika) köthetők a nevéhez, alapítója és vezetője volt kutatócsoportoknak (2011-től az egri székhelyű Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoportnak, 2015-től a Sárospatakon működő Comenius Kommunikációtudományi Kutatócsoportnak). Közösségszervező tevékenysége is példamutató volt.

Mély fájdalommal búcsúzunk a Tanár úrtól. Emberségét, derűjét, elhivatottságát példának tekintjük. Nagy szakmai tudását, eredményeit örökké megőrzik munkái, továbbviszik tanítványai.

 

Irodalom

 

Balázs László 2013. A kommunikációs gyakorlatok vezetésének módszerei. Gramma Kiadó. Eger.

H. Varga Gyula 1994. Nyelv és kommunikáció. Nyelvművelési ismeretek nem magyar szakos tanárjelölteknek. Líceum Kiadó. Eger

H. Varga Gyula 1996. Az írásos kommunikáció. Líceum Kiadó. Eger

H. Varga Gyula 2017. A kommunikációs kompetencia fejlesztésének programja. In: Szőke-Milinte Enikő (szerk.) A kommunikációs kompetencia fejlesztése a különböző korcsoportokban. Hungarovox Kiadó. Budapest. 9–21.

Raátz Judit 2014. H. Varga Gyula (sorozatszerk.) A kommunikáció oktatása 1–6. Könyvsorozat a kommunikációs nevelésről. Anyanyelv-pedagógia 3. https://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=529 (2022. február 16.)

 

(1) Kommunikációs Nevelésért Egyesület honlapja. http://komnev.hu/ (2022. február 11.)


Melléklet

 

A kommunikáció oktatása című könyvsorozat kötetei

H. Varga Gyula (szerk.) 2009. Tudatosság a kommunikációban. A kommunikáció oktatása 1. Hungarovox Kiadó. Budapest.

H. Varga Gyula (szerk.) 2010. A kommunikációoktatás kontextusai. A kommunikáció oktatása 2. Hungarovox Kiadó. Budapest.

H. Varga Gyula (szerk.) 2011. A kommunikációoktatás elvi és módszertani kérdései. A kommunikáció oktatása 3. Hungarovox Kiadó. Budapest.

H. Varga Gyula (szerk.) 2012. A kommunikációoktatás tartalmi kérdései. A kommunikáció oktatása 4. Hungarovox Kiadó. Budapest.

Balázs László – H. Varga Gyula (szerk.) 2013. A hatékony kommunikáció. A kommunikáció oktatása 5. Hungarovox Kiadó. Budapest.

Balázs László – H. Tomesz Tímea – H. Varga Gyula (szerk.) 2014. A kommunikáció(s készségfejlesztés) tantárgyközi szerepe, lehetőségei. A kommunikáció oktatása 6. Hungarovox Kiadó. Budapest.

Andok Mónika (szerk.) 2015. A kommunikációs készségfejlesztés eszköztára. A kommunikáció oktatása 7. Hungarovox Kiadó. Budapest.

H. Tomesz Tímea – H. Varga Gyula szerk. (2016.) A kommunikációs készségfejlesztés a pedagógiai munkában. A kommunikáció oktatása 8. Hungarovox Kiadó. Budapest.

Szőke-Milinte Enikő (szerk.) 2017. A kommunikációs kompetencia fejlesztése a különböző korcsoportokban. A kommunikáció oktatása 9. Hungarovox Kiadó. Budapest.

H. Varga Gyula (szerk.) 2018. Kommunikációs tudatosság – médiatudatosság. A kommunikáció oktatása 10. Hungarovox Kiadó. Budapest.

Hulyák-Tomesz Tímea (szerk.) 2019. Generációs kérdések a kommunikációs készségfejlesztésben. A kommunikáció oktatása 11. Hungarovox Kiadó. Budapest.

H. Varga Gyula (szerk.) 2020. Személyközi és médiakommunikációs tudatosság az iskolában. A kommunikáció oktatása 12. Hungarovox Kiadó. Budapest.

Balázs László (szerk.) 2021. Digitális kommunikáció és tudatosság. A kommunikáció oktatása 13. Hungarovox Kiadó. Budapest. 

H. Tomesz, Tímea – Balázs, László: Communication with awareness

A cikk letölthető pdf-formátumban, oldalszámozással. 

    

Az írás szerzőiről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2022. évi 1. szám tartalomjegyzékéhez

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–